BOLDOG SCHERER MÁRIA TERÉZIA

Scherer Mária-Terézia 1825-ben Svájcban született hétgyermekes család negyedik gyermekeként. Gyermekkorában „Meggen napsugarának” nevezték vidámsága miatt. A népiskola elvégzése után Luzernbe került betegápoló képzõ szakiskolába. Eleinte idegenkedett a betegápolói hivatástól, Isten kegyelme fokozatosan átalakította lelkületét. 1845-ben belépett a Florentini Teodóz kapucinus atya által alapított Keresztes Tanító Nõvérek közé. 25 évesen már egy szegényház fõnöknõje lett, késõbb Churban a kórház vezetõje. A rend életében azonban 1856-ban nagy változás következett be. Püspöki határozattal kivált a rendbõl és Ingebohl városba költözött a Szent Keresztrõl nevezett Irgalmas Nõvérek új kongregációja, ennek Terézia lett az elsõ általános fõnöknõje. Az új kongregáció nemcsak tanítással, hanem betegápolással, szegénygondozással, árvák nevelésével is foglalkozik. Szent Ferenc Reguláris III. Rendje szabályait követi. Mária Terézia anyát bátorság, tapintat, szeretetreméltóság, szervezési tehetség, olykor humor jellemezték. Nõvéreit így bíztatta: „Isten jósága határtalan! Nem szabad elcsüggedni, hanem arra kell tekinteni, akitõl minden erõ származik.” Az alapító atya, P. Teodóz 1865-ben meghalt. Ekkor még inkább megnõtt Terézia anya felelõssége. 1887-ben elõrehaladott gyomor- és májrákot állapítottak meg nála. 1888. jún. 16-án halt meg hosszú szenvedés után. „Mennyország, mennyország!” – voltak utolsó szavai. Halálakor 442 házban közel 1700 fogadalmas nõvér mûködött, ezek száma a boldoggá avatás évében, 1995-ben kb. 5600. Magyarországon a Keresztes Nõvérek központi háza Pilisborosjenõn van, a nõvérek száma 107. Terézia anyát II. János Pál pápa avatta boldoggá 1995. okt. 29-én.

Eseménynaptár

Február 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29