BOLDOG BENTIVOLIUSZ

A Marche-i Sanseverino-ban elõkelõ szülõktõl született, 1188 körül. Neve annyit jelent, mint: jóakaró. Olaszul: Bentivoglio. Valóban gyermekkorától „jóakaró” volt. Felserdülve egyszer egy ferences atya prédikációját hallotta. Hatására jelentkezett ferencesnek; fel is vették, méghozzá Assisiben, maga Szent Ferenc. Pappá szentelték. A szegények, betegek iránti szeretetével különösen kitûnt. Buzgó igehirdetõ lett, kinek szavait rendkívüli jelek is erõsítették. Tanúk állították, hogy egyszer az erdõben imádkozás közben a levegõbe emelkedni látták. A Fioretti beszámol róla, hogy egy Ponte Bella Trave nevû helységben elvállalta egy leprás gondozását. Amikor áthelyezték egy kolostorba (Monte Sancino), nem akarta magára hagyni gondozottját, ezért a leprást egy takaróba csavarva vállára vette és a mintegy 15 mérföldnyi távolságra lévõ kolostorba vitte egy éjszaka. Mindazok, akik ennek tanúi voltak, állítják, hogy ezt csak természetfeletti erõvel tudta megtenni. Istennel való bensõséges kapcsolatáról árulkodnak társalgásai, amikor szívesen beszélt Istenrõl és isteni dolgokról. Mindenrõl természetesen beszélt, hallgatói érezték, hogy szavai az Isten iránti szeretetbõl fakadnak. Vele társalogni épületes és örvendetes esemény volt. Egy ilyen beszéd alkalmával homlokán csillag jelezte az Istentõl jövõ megvilágosítást. Halála valószínûleg 1232-ben következett be, december 25-rõl 26-ra virradó éjjel halt meg. Évszázados tiszteletét IX. Piusz pápa hagyta jóvá. „Ha szabad és illendõ is beszélni, olyasmit beszélj, ami épít. A rossz szokásnak és lelki haladásunk elhanyagolásának nagy része van abban, hogy szánkra nem vigyázunk. Viszont nagy segítség a lélek haladásában az isteni dolgokról való lelki beszélgetés: legfõképpen akkor, ha lélekben, gondolkodásban hasonlók találkoznak egymással Isten színe elõtt.” (részlet Kempis Tamás: Krisztus követése címû mûvébõl).

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31